Név: Szatmáry Kinga (Kinga)
Magamról: Kérnék mindenkit, hogy ne jelöljön be értelmetlen fényképeken! Nem vagyok kólásdoboz, fülbevaló, plüss, kavics, de még mogyoró sem!!!! Köszönöm!
– Adomány? – vonta fel a szemöldökét Kinga.
– Az NBL kártyákat annak szántam – közölte Cortez.
– Kevés – tárta szét a karját Kinga.
– Mi kell még?
– Személyesebb. Amiért ölni tudnának a suliban.
– Mondjuk, egy póló? – kérdezte Cortez elég fura arckifejezéssel. Kinga szeme felragyogott.
– Óriási! Sőt, add, ami rajtad van!
– Mivan? – röhögte el magát Cortez hitetlenül.
– Ez az! – csettintett Kinga. – A suliban a lányok egymásra licitálnának egy pólódért, ami volt rajtad! Add ide!
– Te beteg vagy! – rázta a fejét Cortez. Kinga elindult felé, ezért Cortez hátrálni kezdett.
– Mi az? Rágózol? Köpd ki, ebbe a zsepibe! – matatott Kinga a zsebében, és előhúzott egy csomag pézsét.
Óra végén Kinga természetesen odajött, hogy az enyém milyen lett, és amikor látta, hogy az övé egy ponttal jobb, megkönnyebbült.
– Most azt várod, hogy megöleljelek? – kérdezte felvont szemöldökkel.
– Hát – nevettem el magam. – Tulajdonképpen igen.
– Rendben – biccentett. – Várd tovább. Ne mozdulj – legyintett, és elindult hazafelé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése