Amíg a többiek a hajókázással hülyültek (ki kit lök be a vízbe...meg ilyenek), addig én a fejemben lévő filmképeket vetítettem le.
-Meg merjem kérdezni, hogy min gondolkozol?-hajolt oda hozzám Cortez.
- Te Jack, én pedig Rose?-érdeklődtem, amolyan "ehhez mit szólsz?" mosollyal.
-Inkább nem kérdeztem semmit-dőlt vissza a székén.
- Na, ne máár - nevettem el magam. - "Ha te ugrasz, ugrom én is" - idéztem a Titanicból, Cortez meg fájdalmas arccal nézett rám.
-Jézusom - állt meg mellettünk Kinga. - Titanic? Komolyan?
-Az egy jó film - feleltem, de a kijelentésem kicsit hangosra sikeredett, úgyhogy mindenki ránk nézett. Na most, egy tizenkét fős osztályban, ahol kilenc fiú van, elég merész dolog a Titanicot éltetni.
- A Titanic akkor lenne jó film, ha a nyálas szerelem és a hajó elején kitárt karokkal való repülés helyett, ami, megjegyzem, teljességgel lehetetlen jelenet, inkább az adott kor társadalmi különbségeit mutatná be hitelesebben - szónokolt Kinga. - Mellesleg pedig, ha Rose nem terül ki az ajtón, hanem felül rendesen, és felengedi maga mellé Jacket, akkor nem zokogott volna a fél világ feleslegesen - tette hozzá. Kinga nagyon ért ahhoz, hogy kinyírja a romantikát.
Nekem az egyik kedvenc filmem a Titanic. És gyűlölöm a csöpögös, romantikus filmeket, ezt az egyet elviseltem, és meg is szerettem.:D
Viszont Kinga érvelésében is van valami. :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése